Pakson vagyok a kezdetek óta, itt vészeljük át ezt a rossz időszakot a párommal. Az erősítő programok mellett a futást midig Kecskés Tomival közösen végezzük. Az elején még könnyen megbirkóztam a helyzettel, de azért most már kezdek fáradni. Jó lenne már egy kis foci…

 

Igen, sajnos eléggé hullámzóan teljesítettem, sokkal jobban is játszhattam volta. Az említett kispados periódusban nem jött ki jól a lépés a csapatnak, valahol változtatni kellett, indokolt volt az a szakasz. Aztán csináltam tovább keményen a munkám, majd az élet visszaadta a lehetőségeket. Persze az utolsó fordulókban sem játszottam teljesen úgy, ahogy igazán szeretnék, így azt kell mondanom, még mindig többre vagyok képes. Igazán kritikus tudok lenni magammal szemben.

 

Mikor a tavalyi év végén elővettük az ötvédős rendszert, kifejezetten tetszett, mert új lendületet hozott az életünkbe, és szerintem az egész csapat jól reagált rá. Ugyanakkor úgy gondolom, számomra jobban fekszik a négyvédős szisztéma, viszont az mindenképp örömteli, hogy akár gyorsan is képesek vagyunk váltani a két felállás között.

 

Az összes hátralévő mérkőzésen végig a pályán szeretnék segíteni a csapatnak.

 

A hosszát tekintve kicsit olyan, mintha a téli és a nyári szünetet együtt tartanánk. A tréningek pedig olyanok, mintha folyamatosan edzőtáborba lennénk, hiszen csak futunk és erősítünk, alig találkozunk a labdával. Egy biztos, a motivációval nem lesz gondom, mivel már nagyon labdahiányom van, így, ha szükséges lesz, könnyen felpörögök majd.